Faanyagvédelmi szakvélemény és műemléki faanyagvédelmi szakvélemény referenciák
⛪️ Mátramindszenti katolikus templom – faanyagvédelmi vizsgálat, faanyagvédelmi szakvélemény (Mátramindszent Község, Nógrád megye)
Pro Vinea Domini Kft. építész irodával együttműködésben vizsgáltuk a Dorogházi Római Katolikus Plébánia katolikus templomát. A templom torony megdőlése kapcsán kaptuk a felkérést faanyagvédelmi vizsgálatra, melynek eredményéről faanyagvédelmi szakvéleményt készítettünk.
🖊 Román Árpád ügyvezetőnk tollából a templom faanyagvédelmi vizsgálatáról:
“Felkérést kaptunk a mátramindszenti katolikus templom huszártornyának és tetőszerkezetének faanyagvédelmi vizsgálatára. A középkori templom bővítésével, átalakításával nyerte el az épület a jelenlegi formáját. A templom tetőszerkezete tölgyfából bárdolt elemekből készült. A fedélszék számomra azért volt érdekes, mert az egyállószékes torokgerendás tető kialakítása a ferdetám rendszerével a középkori faszerkezetek hagyományát őrzi. A nagy távolságú, 1,5 m-t közelítő szaruosztás a korábbi könnyű, vélhetően fazsindely fedésre utal. A fenyőfából ácsolt, az oromfalhoz közel épített huszártorony szerkezete sajnos a házicincérek áldatlan munkája miatt tönkrement, menthetetlen. A toronyban harang nem lakik. A templomhajó tengelyében, a fiókgerendák oldalán a korábbi huszártorony ferdetámjainak félfecskefark lapolásának nyomát találtam meg. A tölgy faszerkezet eltekintve a kopogóbogarak felületi fertőzésétől jó állapotban maradt meg. A templom telkén a Nógrád megyére, a palóc vidékekre jellemző kis kőből épült harangláb áll.”
👉 Mátramindszenti katolikus templom faanyagvédelmi vizsgálata részletesen itt olvasható.

⛪️ Alsóörsi református templom – faanyagvédelmi vizsgálat, faanyagvédelmi szakvélemény (Alsóörs, Veszprém megye)
Román Árpád ügyvezetőnk tollából a vizsgálatról:
👉 Alsóörsi református templom faanyagvédelmi vizsgálata részletesen itt olvasható.

⛪️ Zombai római katolikus templom tornyának vizsgálata – faanyagvédelmi vizsgálat, faanyagvédelmi szakvélemény (Zomba Község Önkormányzata, Tolna megye)
A Zombai Római Katolikus Plébánia felkérésére elvégeztük a zombai római katolikus templom tornyának faanyagvédelmi vizsgálatát.
🖊 Román Árpád ügyvezetőnk tollából a templomtorony faanyagvédelmi vizsgálatáról:
“A barokk templom tornya a karzatról induló lépcsősorról közelíthető meg. A 4 osztószint közül a 3. szinten található a tölgy harangállás, ahol 3 harang lakik. A harangozás dinamikus terhét 3 rétegben rakott tölgy gerendák viselik. A 4. szint az óraállás szintje, ahol a keresztgerendák tönkremenetelével szembesültem. Az óraállás szintjéről tudtam a toronysisak szintjére felmászni. A toronysisak ferde támaszokból és mintaívekből övgerendákkal, andráskeresztekkel merevített szerkezet, meglepetésemre császárfa nélkül és tölgyfa alapanyagú gerendákból faragták.
A szerkezetet mászva mindig elgondolkodom, hogy a súlyos gerendákat hogyan mozgatták 30 méter magasságba, hogyan pozícionálták közel álló helyzetbe modern daruk és állványrendszerek nélkül.
A toronysisakban egy halmozott tönkremenetelt diagnosztizáltam, a hagyma felett a bádog hibájából adódóan a mintaív, a ferdetám, a kötőgerenda tönkremenetel következett be, amit kemény fekvőtapló okozott.
A torony faszerkezete statikus tervező kolléga megerősítési terveivel megmenthető.”
👉 Zombai római katolikus templom faanyagvédelmi vizsgálata részletesen itt olvasható.

⛪️ Perbáli Szent Anna-plébániatemplom – Perbál, Pest megye
Örömmel osztjuk meg az Unterschlupf Egyesület bejegyzését, melyben a templomtorony felújítását követik. Román Árpád ügyvezetőnk a Perbáli Plébánia megbízásából 2026. júniusában végezte a torony faanyagvédelmi vizsgálatát, melyet faanyagvédelmi szakvéleményben foglalt össze. A szakvélemény útmutatása alapján szépen folyik a kivitelezés. A templomtorony vizsgálatáról hamarosan külön bejegyzésben számolunk be.
🖊 Unterschlupf Egyesület bejegyzése: “Megnéztük, hogy halad a templomtorony felújítás! Előbb utóbb látogatható lesz a torony reményeink szerint!!”
👉 Perbáli Szent Anna-plébániatemplom felújítása részletesen itt olvasható.

Fotó: Unterschlupf Egyesület
Alsónyéki présház, faanyagvédelmi szakvélemény – Alsónyék, Tolna megye
A Népi Építészeti Program keretében felkérést kaptunk az Alsónyéki szőlőhegyen álló présház-pince faszerkezetének faanyagvédelmi vizsgálatára. Az M6-os autópályáról is látható épület egységében, részleteiben őrzi a táj egykori gazdagságát, díszítő művészetét. Számomra a meglepetést megérkezésemkor az 1888-as évszámot és a tulajdonos nevét őrző vésett és festéssel kétszárnyú díszített ajtó nyújtotta. A színeiben már fakult, a sárga, kék és vörös színek összhangja, harmóniája a szüretek őszi hangulatát tükrözi. A pincébe lépve, a 4 métert meghaladó belmagasság, a faragott padláslépcső kifinomult faragásai az apró részleteiben is igényes tulajdonos és mesterek figyelmét dicsérik. Bár a tető korábban ázott, az új gazda az épület védelme érdekében a tetőt javította, némi korhadást, az elmúlt 140 év kopogóbogár és házicincér rágását dokumentáltam. A tájra jellemző pólyás vagy más néven viklis födém csak az ázás helyeken ment tönkre. Bízunk benne, hogy az előkészítő dokumentációk alapján az épület visszanyeri eredeti fényét! – Román Árpád ügyvezetőnk írása.
A faanyagvédelmi szakvélemény elkészítését a Népi Építészeti Program támogatta.
👉 Alsónyéki présház faanyagvédelmi vizsgálata részletesen itt olvasható.

Balatonkeresztúri présház, faanyagvédelmi szakvélemény – Balatonkeresztúr, Somogy megye
A Népi Építészeti Program keretében felkérést kaptunk Balatonkeresztúr Római-völgyben, a Hamvas-tanösvény mellett álló, a 19. században épült vert falú, náddal fedett présház-pince faszerkezeteinek faanyagvédelmi vizsgálatára. Ha pincére gondolunk, mindig a földbe, hegyoldalba vájt, esetleg téglával vagy kővel boltozott mindig hűs helyek juthatnak eszünkbe. – Magam is így voltam, amíg 2009-ben akkor még a Skanzen Építészeti osztályán dolgoztam, dr Sári Zsolt néprajzos és Bálint János építész kollégáimmal a palini szőlőhegyen egy gyönyörű szelídgesztenye gerendákból ácsolt boronafalas pincébe nem tettünk látogatást. Szüret idő volt, a présházban iszalag indákból fonott gúzsos présben állt a cefre, a tulaj unszolására természetesen a mustnak már nem, bornak még nem nevezhető át nem nemesült folyadékot meg kellett kóstolni. A bor a „pincében” a föld felett, a hátsó helyiségben hordókban forrt. – A keresztúri pince számomra érdekes részlete a pince tölgy anyagú, hasított pallókkal fedett porfödém volt. A födém kialakítás nagyon ősi megoldást mutat. A megmunkáláshoz gyakorlatilag hasító és faragófejsze szükséges. A rönköt ékekkel, hasító fejszével pallókra hasítják, a felületet faragó bárddal síkra faragják, keresztvágó fűrésszel a gerenda távoknak megfelelően darabokra vágják. Kerner Gábor által készített értékleltár a födémet védett műemléki értékként dokumentálta. A szerkezet megmentésére iránymutatást adtunk! – Román Árpád ügyvezetőnk írása.
A faanyagvédelmi szakvélemény elkészítését a Népi Építészeti Program támogatta.
👉 Balatonkeresztúri présház faanyagvédelmi vizsgálata részletesen itt olvasható.

👉 Faanyagvédelmi szakértőink ismertetése

